A magyar kultúra napja – Gálakoncert, kiállítás, könyvbemutató Tolna megyében

Szekszárdon a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával, Dombóváron helytörténeti kiállítás megnyitásával ünneplik a magyar kultúra napját, Bonyhádon  a doni tragédiával foglalkozó kötetet mutatnak be.

Január 22-én a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ ad otthont az első ízben 2017-ben, szintén a magyar kultúra napja alkalmából bemutatott és azóta több helyszínen nagy sikerrel előadott gálaműsornak, amelyben Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Az esten a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével. A népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, valamint Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő.

Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a  Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet a Kubinyi Ágoston-program egymillió forintos támogatásával újított meg a város önkormányzata. A gyűjtemény három kiállítóterében 20 nagyméretű tablón mutatják be Dombóvár környékének a kezdetektől a vaskorig terjedő helyi régészeti leleteit, az alsóhetényi Iovia római erőd feltárásának történetét, valamint a város utóbbi háromszáz évének emlékeit. Az intézmény a megnyitó napján alkalommal tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket.
A bonyhádi Völgységi Múzeum a Zrínyi Kiadó gondozásában, 2017-ben megjelent, A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatja be, az eseményen jelen lesznek a könyv szerzői, Aradi Gábor és Szabó Péter is.

Forrás: MTI

 

Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejleszt egy bonyhádi cég

Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint.

A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben. A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával. A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya. Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról – közölték. Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás – amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.

Forrás: MTI

Húszszázalékos árbevétel-növekedést tervez a Schäfer-Oesterle Kft.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre. A bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó cég 2016-os árbevétele előzetes adatok szerint 3,3 milliárd forint körül alakult, idén pedig mintegy négymilliárd forint lesz – mondta Hagen Tamás, a társaság pénzügyi vezetője az MTI-nek.

A cég a közleménye szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 443 millió forintos támogatásával, összesen 924 millió forint beruházással fejlesztette bőrszabászati tevékenységét. A tervezett árbevétel-növekedés annak köszönhető, hogy idén teljes kapacitással üzemel a projekt keretében vásárolt hét új berendezés a 2015-ben átadott, 4000 négyzetméteres bonyhádi gyárban. A társaságban 2015-ben a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. 223 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amellyel 26 százalékos részesedést szerzett.

Az 1976-ban alapított német Schäfer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott. A csoport a német autóipar luxus gépjárműire jellemző kisszériás manufakturális termékek – kalaptartók, konzolok, karok, belső ajtóburkolatok – terén az egyik meghatározó piaci szereplő. Termékeiket a németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő, amelynek vásárlói közé tartozik az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley is – írták a közleményben. Közölték azt is, hogy a beruházásnak köszönhetően 119 dolgozójuk megtartása mellett 66 fővel bővítették a létszámot. A pénzügyi vezető tájékoztatása szerint jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a bonyhádi üzemben, az elkövetkező két évben 250-300 fő foglalkoztatását tervezik.

Forrás: MTI

Fotókiállítással, hangversennyel emlékeznek Kodály Zoltánra Bonyhádon

Móser Zoltán fotóművész képeiből rendezett kiállítással és Kodály-műveket megszólaltató hangversennyel emlékeznek kedden Bonyhádon Kodály Zoltánra halálának 50. évfordulóján. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban nyíló és március 31-ig látható tárlat Móser Zoltán Cantus Hungaricus című albumának 33 fekete-fehér fotóját mutatja be.

A Kodály Zoltánhoz vezető képek alcímet viselő kötet 2007-ben Csíkszeredán jelent meg, és Kodály-művekhez kötődő fotók válogatását tartalmazza – mondta a Balogh Rudolf-díjas fotóművész az MTI-nek. Hozzátette, a zeneszerző 1967-es halála óta foglalkozik Kodály életművével, több művelődéstörténeti elemzést, esszét írt róla, eközben született meg a fotóalbum anyaga. A többek között a Psalmus Hungaricus, a Csendes mise, a Felszállott a páva című darabokhoz fűződő asszociációkat tartalmazó könyv azokhoz szól, akik nem szeretik, nem ismerik vagy nem értik Kodályt – jegyezte meg a művész.

A kiállítást, amelynek megnyitóján bonyhádi népzenészek a zeneszerző 1914-es bukovinai gyűjtéséből játszanak részleteket, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke ajánlja a közönség figyelmébe, majd előadást tart a zeneszerzőről. A hangversenyen mások mellett A juhász című kórusmű, az Este a tábortűznél és a Gyermektáncok című művek hangzanak el bonyhádi kórusok, szólisták előadásában.

Forrás: MTI

Néhány százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Danubiana Kft.

Megőrizte piacait, és néhány százalékkal növelte árbevételét tavaly a borait elsősorban külföldön értékesítő bonyhádi székhelyű Danubiana Kft. – közölte a társaság ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

A német tulajdonú cég nettó árbevétele az előző évben 12,8 millió euró volt – mondta Schmidt Győző. A bonyhádi és gyöngyösi telephelyen működő társaság tavaly az előző évihez hasonló mennyiségű, 140 ezer hektoliter bort értékesített. A Danubiana 90 százalékban Angliában, Németországban és a skandináv országokban van jelen elsősorban fehér – többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka, muskotályok – borokkal, amelyeket kereskedelmi láncok forgalmaznak. A hazai forgalom 10 százalék körül van. A cégvezető szerint 2016-ban az angol piacon sikerült erősíteni a jelenlétet egy pinot noirral, a finn piacra pedig egy cuvéevel jutott be a kft.

Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, hogy idén nem vásárolnak külföldi mustsűrítményt, amelyet ezúttal hazai termelőktől származó szőlőből készítettek el. Az előző évben a dél-dunántúli, egri és mátrai borvidékről vásárolt, mintegy 190 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, és 2017-ben változatlanul 140 ezer hektoliter bort terveznek értékesíteni, belföldön valamivel kevesebbet a korábbinál. A tavalyi évjáratú szőlő minőségéről elmondta: a szüret idején hullott csapadék miatt a muskotálynak valamelyest visszafogottabb volt az illata, a  kék szőlők esetében pedig a késői szüret nem járt a várt cukorfok- és minőségnövekedéssel.

Forrás: MTI