Megérkezett az első fekete gólya Gemencbe

Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj GPS-jeladóval ellátott példányát webkamerán át is figyelemmel lehet követni – közölte a gemenci erdőgazdaság vasárnap az MTI-vel.

Tóbiás, a 18 éves hím vasárnap délelőtt 9 óra előtt néhány perccel szállt le a keselyűsi erdészet területén lévő, bekamerázott fészkében. A madár legkorábban 2014-ben, február 24-én érkezett meg a Gemencbe, tavaly március 25-én tűnt fel. A másik, GPS-jeladóval felszerelt fekete gólya, Zoltán is úton van, február 21-én Kartúmtól északra, a Nílus völgyében járt, azóta nem küldött adatot a jeladó – írta közleményében a Gemenc Zrt. A most megérkezett fekete gólyát 1999-ben gyűrűzték Bogyiszló környékén, a mostani fészektől nem messze. 2000 januárjában Izraelben azonosították a gyűrűje alapján, majd kilenc évvel később szintén a Jordán folyónál találkoztak vele. Ez a madár 2013 óta erre a bekamerázott fészekre érkezik meg, ami azt jelenti, hogy a születési helyétől, tehát attól a fészektől, ahol kikelt a tojásból, körülbelül 5 kilométerre fészkel.

Tóbiás és párja életét 2013 óta lehet figyelemmel követni webkamerán keresztül a Gemenc Zrt. honlapján, a gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/ címen.  2016-ban a fészekben három fióka kelt ki, ami rekordnak számított, mivel abban az évben a madarak 27 fészket foglaltak el, de a keselyűsin kívül mindegyikből csak egy fióka repült ki.

A fekete gólyák többsége március 15-e után érkezik meg, tipikus fészkelő helyük a tölgy-kőris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya.

Forrás: MTI

i> Tóbiás és párja (webkamera)

 

Néhány százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Danubiana Kft.

Megőrizte piacait, és néhány százalékkal növelte árbevételét tavaly a borait elsősorban külföldön értékesítő bonyhádi székhelyű Danubiana Kft. – közölte a társaság ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

A német tulajdonú cég nettó árbevétele az előző évben 12,8 millió euró volt – mondta Schmidt Győző. A bonyhádi és gyöngyösi telephelyen működő társaság tavaly az előző évihez hasonló mennyiségű, 140 ezer hektoliter bort értékesített. A Danubiana 90 százalékban Angliában, Németországban és a skandináv országokban van jelen elsősorban fehér – többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka, muskotályok – borokkal, amelyeket kereskedelmi láncok forgalmaznak. A hazai forgalom 10 százalék körül van. A cégvezető szerint 2016-ban az angol piacon sikerült erősíteni a jelenlétet egy pinot noirral, a finn piacra pedig egy cuvéevel jutott be a kft.

Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, hogy idén nem vásárolnak külföldi mustsűrítményt, amelyet ezúttal hazai termelőktől származó szőlőből készítettek el. Az előző évben a dél-dunántúli, egri és mátrai borvidékről vásárolt, mintegy 190 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, és 2017-ben változatlanul 140 ezer hektoliter bort terveznek értékesíteni, belföldön valamivel kevesebbet a korábbinál. A tavalyi évjáratú szőlő minőségéről elmondta: a szüret idején hullott csapadék miatt a muskotálynak valamelyest visszafogottabb volt az illata, a  kék szőlők esetében pedig a késői szüret nem járt a várt cukorfok- és minőségnövekedéssel.

Forrás: MTI

Növelte árbevételét a Tamási-Hús Kft. tavaly

Mintegy öt százalékkal növelte árbevételét és csaknem tíz százalékkal termelését a császárszalonnát gyártó Tamási-Hús Kft. tavaly – közölte az osztrák tulajdonú cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A kft. nettó árbevétele az előző évi 11,7 milliárd forint után 2016-ban várhatóan 12,6 milliárd forint körül alakul, és mintegy 400 millió forint pozitív eredménnyel zárják az évet – mondta Sándorné Rozinger Mária.

A társaság tamási üzemében tavaly az előző évinél 590 tonnával több, 7250 tonna kész terméket állítottak elő, amelyhez 11 600 tonna csontos-bőrös szalonnát használtak fel. A 2005-ben alakult kft. elsősorban nyugat-európai nyersanyagból állít elő sült, füstölt, főtt, szeletelt, darabolt császárszalonnát. Belföldi vágóhidakról az alapanyag mintegy tíz százalékát szerezték be.

A cégnek 2016-ban kisebb arányban nőtt az árbevétele, mint 2015-ben, amit a cégvezető az alapanyagárak máig tartó, mintegy ötvenszázalékos növekedésével magyarázott. A növekedést csak a – kizárólag exportra gyártott – sült szalonna esetében tudták áthárítani a vevőkre, a főtt és füstölt, szeletelt termékek esetében a növekedés felét tudta érvényesíteni áraiban a társaság. A cég termékeit 40 százalékban belföldön, 60 százalékban külpiacon, főleg Németországban és Angliában értékesítették. A Tamási-Hús 2013 óta nem szállíthat az európai uniós embargó miatt Oroszországba; az orosz kivitel addig exportjuk 5 százaléka volt.
A 300 főt foglalkoztató társaságnál idén az alapanyagárak csökkenésére, a jelenlegi piacok megtartására és 10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak – mondta az ügyvezető.

Forrás: MTI

Új üzemcsarnokot épít Tamásiban a Fémvillszer Kft.

Több mint négyszázmillió forintos beruházással új üzemcsarnokot épít a Tolna megyei Tamásiban autóipari alkatrészgyártáshoz a Fémvillszer Lakatosipari Kft. – közölte a móri székhelyű cég hétfőn az MTI-vel. A kft. a Széchenyi 2020 program ötvenszázalékos, 214 millió forintos támogatásával valósítja meg a projektet, a 700 négyzetméteres üzemcsarnok várhatóan márciusban elkészül.

A társaság közleménye szerint Tamásiban az autóipar számára hűtő-fűtő vízcsöveket rögzítő, forgácsolt alumínium csatlakozókat állítanak elő CNC-marógépekkel és esztergagépekkel nagy sorozatszámban. Az eszközök beszerzésével egy hatékony gyártósor valósul meg, amellyel a vállalkozás képes lesz megfelelni az autóipari alkatrészekkel szemben támasztott szigorú követelményrendszereknek. Szabó Levente, a cég társtulajdonosa elmondta: megrendelőjük közvetlenül értékesíti termékeit a Volkswagen-csoportnak. A cég a tamási üzemben 15 embert foglalkoztat majd.

Az 1998-ban alapított kft., amely gépgyártással és munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozott, 2016-os nettó árbevétele nagyságrendileg megegyezik a 2015-ös 579 millió forinttal, a nettó árbevétel 2017-ben a termelés felfutásával várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot.

Forrás: MTI

 

Tolnai művészek bemutatkozása Szekszárdon

Három fiatal művész állít ki Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Szabó Dezső-ösztöndíjasok bemutatkozó tárlatán, amelynek megnyitóján hatodik alkalommal adják át az ösztöndíjat egy Tolna megyei vagy a megyéhez kötődő fiatal alkotónak. Az intézmény Bakta Galériájában február 24-én nyíló kiállításon a támogatást 2016-ban elnyert Szabó Ottó paksi szobrászművész, a 2015-ben díjazott Lengl Orsolya szekszárdi festőművész és Máté Tamás építőművész, 2014-es különdíjas.

A 27 éves Szabó Ottó egy meglévő munkáiból újragondolt installációt állít ki. A 2012-ben Kogart-díjjal is elismert szobrász robotfigurákat, köztük kinetikus szobrokat készít; ezúttal egy működő robot lesz látható tőle három nagyméretű figura társaságában, amelyek a sci-fit idézően megnyúlt, mégis emberszerű alakok. A Telepes című figura, amely egy lámpafejű szántó-vető gépember – méltatójának, Falvai Mátyás írónak a szavai szerint – az emberek utáni világot reprezentálja.

Lengl Orsolyának, aki a tükrökön visszaverődő térrel kísérletezett ösztöndíjának ideje alatt, egy 16 darabos tájképsorozatából négy, akrillal készült, festékfoltokból felépülő kompozíciót láthat a közönség; a sorozat több darabját a budapesti CArtC galériában már bemutatta.

A saját szavai szerint az építészet határait kereső Máté Tamás legfrissebb látványterveiből válogat az április 4-ig látható tárlatra, egy evezős versenyek céltornyához készült látványtervét nagy méretben, habkartonra kasírozva mutatja be.

A szekszárdi Víz’P’Art Alapítvány 2012-től adja át 35 évesnél fiatalabb művészeknek a 200 ezer forintos ösztöndíjat; ezúttal 150 ezer forint értékű festék és vászon formájában támogatja a nyertest – mondta Rühl Gizella, az alapítvány alelnöke. Eddig kilencen kapták meg az ösztöndíjat, volt köztük ékszerkészítő, textiltervező, festő-, szobrászművész és építőművész.

Forrás: MTI

 

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI