A lovak szerepe a személyiségfejlesztésben: önismeret és belső egyensúly

A PartnerCoop Lovas Klaszter szakmai együttműködésével a lovas tevékenységek népszerűsítésére cikksorozatot jelentetünk meg, mely a „lovas klaszter” címke alatt közvetlenül is kereshető.

A személyiségfejlesztés napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a gyorsan változó világban elengedhetetlen az alkalmazkodóképesség, az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztése. A hagyományos módszerek mellett egyre inkább előtérbe kerülnek azok az élményalapú megközelítések, amelyek mélyebb, tartósabb hatást gyakorolnak az egyénre. A lovakkal végzett munka pontosan ilyen lehetőséget kínál. A PartnerCoop Lovas Klaszter  célja, hogy ezt az egyedülálló fejlesztési formát széles körben elérhetővé tegye.

A ló különleges szerepet tölt be a személyiségfejlesztésben, mivel rendkívül érzékenyen reagál az ember viselkedésére, testbeszédére és érzelmi állapotára. Nem a kimondott szavakra, hanem a belső tartalomra válaszol. Ez azt jelenti, hogy az ember nem tud „szerepet játszani” a ló előtt – az állat azonnal visszatükrözi a valódi állapotot. Ez a fajta őszinte visszajelzés rendkívül értékes az önismereti folyamatok során.

A lovakkal való munka során az egyén megtapasztalhatja, hogy a hatékony kommunikáció nem a kontrollról, hanem az együttműködésről szól. A ló nem követi automatikusan az utasításokat, hanem reagál az ember jelenlétére és viselkedésére. Ez arra ösztönzi a résztvevőket, hogy tudatosabban figyeljenek saját reakcióikra, és fejlesszék kommunikációs készségeiket.

A PartnerCoop Klaszter kiemelten támogatja azokat a programokat, amelyek a személyiségfejlesztést helyezik középpontba. Ezek a foglalkozások különböző célcsoportok számára is hasznosak lehetnek. Gyermekek esetében segítik az önbizalom kialakulását, a figyelem és a felelősségérzet fejlődését. A lovakkal való kapcsolat során a gyerekek megtanulják, hogy viselkedésük hatással van másokra, ami fontos alapja a szociális készségek fejlődésének.

Felnőttek számára a lóasszisztált személyiségfejlesztés gyakran önismereti útként jelenik meg. A résztvevők olyan helyzetekkel találkoznak, amelyekben szembesülnek saját működésükkel, döntéseikkel és reakcióikkal. Ez segíthet a stresszkezelésben, a konfliktuskezelés javításában és a belső egyensúly megtalálásában. A természetes környezet és a lovakkal való kapcsolat önmagában is nyugtató, kiegyensúlyozó hatású.

A vállalati szektorban is egyre nagyobb az érdeklődés a lóasszisztált fejlesztő programok iránt. A vezetői készségek fejlesztése, a csapatmunka erősítése és a kommunikáció javítása mind olyan területek, ahol a lovakkal végzett munka rendkívül hatékony. A résztvevők valós élményeken keresztül tanulnak, ami mélyebb és tartósabb változást eredményez.

A PartnerCoop Klaszter célja, hogy ezek a programok szakmailag megalapozott keretek között valósuljanak meg. Fontos a képzett szakemberek jelenléte, a megfelelő módszertan alkalmazása és a biztonságos környezet biztosítása. A minőség és a hitelesség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a résztvevők valódi értéket kapjanak.

A személyiségfejlesztés egyik legnagyobb előnye a lovakkal végzett munka során az élményszerűség. Az emberek nem elméleti tudást sajátítanak el, hanem saját tapasztalataikon keresztül tanulnak. Ez a tanulási forma sokkal hatékonyabb, hiszen az élmények mélyebben rögzülnek, és hosszú távon is hatással vannak a viselkedésre.

A lovakkal való kapcsolat segít a jelenben maradni. A ló nem a múlttal vagy a jövővel foglalkozik, hanem az adott pillanatra reagál. Ez a fajta jelenlét segíti az embereket abban, hogy kilépjenek a mindennapi gondolatokból, és tudatosabban kapcsolódjanak önmagukhoz és a környezetükhöz.

Összességében elmondható, hogy a lovak különleges szerepet töltenek be a személyiségfejlesztésben. A PartnerCoop Lovas Klaszter célja, hogy ezt a lehetőséget minél több ember számára elérhetővé tegye, és hozzájáruljon egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb és együttműködőbb társadalom kialakulásához.

Kapcsolódó oldal:
PartnerCoop Lovas Klaszter
Lovas klaszter, Netlexikon.hu

A tartalom a PartnerCoop Lovas Klaszter szakmai segítségével jelent meg!

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Elhunyt Hopp-Halász Károly festőművész

Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tájékoztatta az akadémia hétfőn az MTI-t.

Hopp-Halász Károly 1968-ban, a Pécsi Iparművészeti Stúdióban szerzett diplomát, ezután Pécsen, majd 1979-től Pakson dolgozott, ahol létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Művésztelepet. 1991-tól A Paksi Képtár alapító igazgatója volt, 1972-ben Kasselba, 1978-ban Kölnbe és Amszterdamba tett tanulmányutat. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt, Amszterdamban a video-művészetet tanulmányozta, és 1978-ban ott készítette el Transition című videó-művét is.     Festészetének alakulását jelentősen meghatározták az akció, a performance és a body art munkák, főleg a lábbal taposott képek.

A dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepen 1981-ben és 1985-ben készítette el és fejlesztette tovább a korábban már tervek szintjén meglévő minimál plasztikáit, az 1980-as évek második felében pedig festészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, installáció és fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve.

Művészetét az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró alkotói tevékenység jellemezte. Munkásságát 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.