A gerincvonal hajlatai

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk keretében folytatjuk az emberi gerinc működésének ismertetését, amely csak előkészítése a különböző gerincbántalmakról szóló néhány írásunknak.

               Gerincünk normális hajlatrendje – amelyet az ősidőkben a két lábon járás, illetve a gyakori állás és a karokat szabadon hagyó ülés fejlesztett ki –, a szemlélet számára testünk sagittalis síkjára rajzolódik fel világos ábraként, pontosabban a test szimmetriatengelyébe állított median sagittalison.  Ez a sík az, amely a testünket jobbkéz felé és balkéz felé eső testfelekre osztja. Azt a másik medián-síkot, amely a testünket frontális és hátsó oldalra osztja, coronalis síknak nevezzük, a harmadik medián-síkot pedig, amely a testünk felső és alsó felét választja el, axialis síknak. A sagittalis síkon nem látjuk a jobb- és baloldalt (mert hisz épp ezeket osztottuk szét), hanem épp a frontális és a hátsó oldalt, és persze a felső és alsó testfelet látjuk szétosztatlanul, egy bizonyos síkban.

Gerincoszlop gerincfájdalom
A gerinc hajlatai

A felső, nyaki gerincszakaszon az ötödik csigolyáig enyhe hátsóoldali domborulati vonal mutatkozik, majd az ötödik csigolyától kezdetét veszi a test frontirányába történő ívelődés. A sokkal hosszabb háti gerincszakasz megnagyobbítja az előbb kezdődött ívet, amely a testfront iránt értelmezve domborvonalat ad ki, a hát oldaláról értelmezve viszont éppen homorulatot. A hetedik háti csigolyánál megkezdődik az ív elkanyarodása a másik irányba, ebből lesz lejjebb a gerinc ágyékszakaszi homorulat-vonala, amely másfelől deréktáji domborulat-vonalnak értelmezünk. Az ágyékszakaszi homorulat vége természetesen ismét egy dombor-ív kezdete, de ekkor már csaknem a keresztcsontnál járunk. Ám az os sacrum (a keresztcsont) sagittalis formája két váltást is képvisel, így végül a farokcsökevény hegye nem előre, hanem hátra mutat.  Álláskor a gerinc ágyékszakasza nem egészében homorulatos: a négylábúakhoz képest egészében nézve előbbre áll. Az imént leírt hajlati összetettségnek köszönhetően a gerinc ideális, egyszerre határozott és rugalmas mélyalátámasztást ad a fejnek, úgy járás, mint futás, vagy egyéb sport- és munkajellegű tevékenységek közben.

               Hajlatok esetileg a coronalis síkon is kiütköznek. Ezek az oldalirányú gerincvonal-ívelődések főként hátsó nézetű röntgenképeken figyelhetők meg jól, és a sagittalis-egydimenziós röntgenképeken alig is észrevehetők.  Bár minden ilyen (coronalis) ívelődést gerincferdülésnek, scoliosisnak nevezünk, a jobbra-hajlásos scoliosis-esetek jelentős hányada nem számít kezelendő patologikus jelenségnek.

               Különbség van a patologikus gerincállás, testtartás és a helytelen gerincállás, testtartás között. A patologikus testtartás kényszerültséget – esetleg gyógyászatilag oldható kényszerűséget – jelent, míg a helytelen testtartás tájékozatlanságot vagy nemtörődömséget. Mindkettő veszélyes dolog: a helytelen testtartások huzamos rendszeressége patologikus elváltozásokhoz vezet.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A gerinc funkciói
A gerincműködés közelebbről

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

A gerincműködés közelebbről

Anfineo Hungary SmartformAz Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunkban legutóbb az emberi csigolyaoszlop szerepét mutattuk be a normális humán biofizikai mozgás viszonylatában. Magukról a csigolyákról azonban még szinte nem mondtunk semmit.

           Gerincünk nyaki szakaszát hét csigolya alkotja, lejjebb a hát-szakasz tizenkét, az előzőeknél nagyobb csigolyából áll, még lejjebb pedig az ágyéki – egyben deréktáji és csípői – gerinc következik, öt még szélesebb, nagy csigolyával. Ez utóbbiak összecsontosodási kiterjedést is mutatnak: ez a keresztcsont, amely szintén öt plusz-csigolyának számít. A keresztcsont felől még farokcsont is következnék, de az embernél ennek helyén csak egy röviden elkeskenyülő gerincvégződést, csökevényt találni, amely azért az összesített csigolyaszámot még megnöveli kissé.

Gerincoszlop gerincfájdalom
Gerincoszlop, “S”

            A csigolyák szakaszonként eltérő mérete nem jelent az egyes csigolyák közt felépítésbeli eltérést: modelljük rendre igen hasonló – kivéve a kereszt-és farokcsonti részt, ahol ugyanis az összecsontosodás kizárja a szomszédos csigolyák közti elmozdulásokat. A gerinccsatornát (funkciójáról lásd előző írásunkat) az illeszkedve sorjázó csigolyalyukak együttese adja ki.  Minden csigolyának a has felé eső oldala a vaskosabbik, tömör csontrész, és a hát felé eső oldal jelenti a csigolyalyuk vékonyabbik falát, amely ugyanakkor a csigolya tövisnyúlványát és harántnyúlványait hordozza. A gerincvonal „tarajos” voltát a tövisnyúlványok magyarázzák, amelyek a kapcsolati szalagok jórészét tartják.  A csigolyakapcsolatok rendszere hármasságot alkot: ízületi, szalagos és porcos összefüggést különböztethetünk meg. A bordák ízesülési helye a háti csigolyák harántnyúlványain található – de a háti csigolyatesteken is. A csigolyanyúlványok közt helyezkedő ízületek tokjának külső rétege rostos kötőszövet, belső rétege rugalmasító ízületi folyadékot termel. A mozgékonyság és a mechanikai biztonság együttes érvényesülését az ízületi szalagok játéka teszi zavartalanná az egészséges gerincnél, ha nincs rendkívüli túlterhelés.  Találhatók továbbá a csigolyatestek közt porckorongok is. Ezek nem szabályos kör alakúak, hanem a csigolyatestekhez idomulnak. Belsejük lágy állagú, „kérgüket” a csigolyatestekhez az úgynevezett üvegporc köti hozzá.

            Fontos vérereknek is van csigolyák-beli helyezkedése: a nyaki csigolyák harántnyúlványai tövében az ismétlődő kis lyuk két artériát vezet a fejbe.

            Csigolyaoszlopunk természetes görbületei kitűnő testrugózást tesznek lehetővé, ha a függőleges dimenziót tekintjük dominánsnak.  Az egyes görbületi szakaszokkal következő írásunkban foglalkozunk.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A gerinc funkciói

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap

A gerinc funkciói

Anfineo Hungary SmartformA bútorkészítés régi mesterség, és ha csupán a szűken gyógyászati szakosodású bútor-előállítói tevékenységet nézzük, az is régóta létezik. Újabb fejleménynek az tekinthető, hogy a gyakoribb típusú mozgásszervi bajok számbavétele ma már a bútorgyártói mezőny jóval szélesebb hányadában történt meg, mint negyven évvel ezelőtt, és elvezetett olyan, már különlegesnek mondható termék-kialakításokhoz is, amelyek magasan átlag-fölötti ergonómiai figyelemről tanúskodnak. Részben prevenciós, egészségmegőrzést szolgáló, tehát nem épp gyógyászati céllal készültek ilyen ülőbútorok, ágymatracok stb., részben pedig a leendő bútorhasználónál már megtörtént kedvezőtlen elváltozásokhoz alkalmazkodó, illetve ezek fokozódása ellenében ható forma- és állagképzéssel. Az Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunkban a mostani alkalomtól fogva sorravesszük azokat az ortopédiailag, illetve reumatológiailag diagnosztizálható problémákat, amelyekre az utóbbi évtizedekben a bútoripar is kihívásként tekintett. Először a gerincbántalmak körét tekintjük át, ehhez azonban bevezetésül képet kell adnunk a normális gerincműködésről.

                Gerincünk a centrális részét jelenti egész testünk csontozati vázának. Alakja vertikálisan elnyújtott S-hez hasonlít és harmincegynéhány csigolyából áll. A csigolyaoszlop hozzáízesült csontokat is hordoz: a belszerveket védő bordarendszeri csontokat, amelyeknek elülső kapcsa a szegycsont. Alsó végtagjaink a medenceövi csontszerkezeten át, felső végtagjaink a váll-övi csontszerkezeten át függnek össze csigolyaoszlopunkkal, amely pedig a nyakszakaszon át az agyunkhoz kapcsolódik – pontosabban a csigolyaoszlop magába rejti, védi a koponyaalap felől, a koponya öreglyukán át lenyúló központi-idegrendszeri részt, a gerincvelőt. A gerinccsatorna nem a maga teljes hosszában hordoz gerincvelőt, hanem az első ágyékcsigolyáig, annál egész kicsit tovább.

Gerincoszlop gerincfájdalom

                 Az emberi gerinc funkciói eleve csak részben egyezhetnek az emlősállatoknál leírható gerincfunkciókkal, mert az emberré válás ősi folyamatának lényeges eleme volt éppen a felegyenesedés, a rendszeresülő két lábon járás. Így gerincünknek a fej jellegzetesen emberi tartását biztosító feladata is van, amikor a nyak a vállak fölé ér, a fej pedig még afölött tekint előre. Ugyanakkor az egész test egyenes tartásának lehetővé tétele, törzsünk megtámasztása is gerincfeladat.  Üléskor az úgynevezett keresztcsont viseli törzsünk súlyát. Ha felállunk, normális tartásunkat elsősorban gerincünk stabilizálja, miközben törzsünk súlya, a a mellkasi és hasüregi rendszeren át majd’ egészen a medencére tevődik.

              Legközelebb megkezdjük a gerincműködés már részletezőbb ismertetését.

SmartForm Anfineo HungaryA mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.

A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent.  A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.

Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó oldalak:
Anfineo

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap