A szakképzést segítő programok folytatását tervezi az IPOSZ

A jövőben is részt kíván venni a szakképzést segítő nemzetközi programokban az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a visegrádi országokbeli és német szervezetekkel közösen – mondta a szövetség elnöke pénteken Bátaszéken.

Németh László az ipartestületek Tolna megyei értekezletén hangsúlyozta: a Visegrádi Alap (VA) támogatásával két projektet bonyolítottak le sikeresen. Az első pályázat keretében felmérték, hogy a négy visegrádi országban hogyan működik a duális képzés, a második pályázat révén pedig négy szakma – a fém-, üveg-, asztalos- és építőipar – területén képző intézmények és szakemberek tapasztalatcseréjét szervezték meg.

A VA egy további pályázata keretében diákcsereprogramokat terveznek a négy ország között – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a Hanza Parlamenttel együttműködve a vállalkozások átörökítésének problémájára megoldást kereső programot is terveznek. Mint mondta, Magyar- és Németországban is jellemző, hogy a fiatalok egyre kevésbé viszik tovább a generációk óta öröklődő vállalkozásokat, ez pedig a szolgáltatások szűkülését vonja maga után.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy az IPOSZ 2016-ban már részt vett a hamburgi székhelyű, 12 északi ország kézműves szervezeteit és egyetemeit összefogó szervezet Körforgásos gazdaság elnevezésű pályázatán, amelyen közel száz magyar vállalkozás indult el újrahasznosítható termékeivel. Idén az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézműves Kamara támogatásával – sikeres pályázat esetén – a felsőoktatásból lemorzsolódó fiatalok szakképzésben való részvételét szeretnék elősegíteni.

Az IPOSZ szeretne tovább „nyitni” a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felé azért, hogy az iparosok jobban be tudjanak kapcsolódni a szakképzésbe – mondta Németh László. Megjegyezte azt is, hogy a 188 ipartestületet tömörítő, mintegy 30 ezer tagot számláló szövetség májusi, országos közgyűlésére készülve az eddigi regionális gyűlések helyett minden megyében értekezletet tart azért, hogy a korábbinál közelebbi kapcsolatba kerüljenek a testületekkel.

Forrás: MTI

Csökkent az építőipar bevétele Tolnában

Jelentősen csökkent több építőipari cég árbevétele és néhánynak a létszáma is 2016-ban Tolna megyében – közölték a vállalkozások vezetői az MTI-vel.

A bátaszéki Alisca Bau Zrt. a 2015-ös 6 milliárd 92 millió forint után 2016-ban körülbelül kétmilliárd forint nettó árbevételt ért el – mondta Korcsmár István vezérigazgató, aki a visszaesést azzal magyarázta, hogy tavaly kevés európai uniós támogatású, infrastrukturális beruházás indult el. A cég egyetlen jelentős munkája a tolnai Fastron Hungária Kft. gyáregységének felépítése volt – mondta, hozzátéve, hogy mintegy 50-nel csökkent a cég létszáma is, amely most 80 fő. A zrt. idén EU-s projektek indulására számítva 3,5-4 milliárd forintos árbevételt tervez – közölte.

A szekszárdi székhelyű Dél-Dunántúli Vízépítő Zrt. tavalyi árbevétele közel felére esett vissza, idén várhatóan nem éri el a 300 millió forintot, és harmadik éve veszteséges – mondta Reisinger Péter igazgatósági tag. A cég elsősorban mederkotrásokat végzett az elmúlt évben, a bevételcsökkenéssel párhuzamosan 35-ről 10 főre csökkent a létszáma. A zrt. tulajdonos cége, a szintén szekszárdi, közműépítéssel foglalkozó Bau Team Kft.-nek 2015-ben még egymilliárd forint, 2016-ban kevesebb mint 150 millió forintos árbevétele volt; „nem tudtunk alkalmazkodni a piac újrafelosztásához” – jegyezte meg a cégvezető.

A tamási Tam-Bau Kft.-nél mintegy 30 százalékos volt az árbevétel-csökkenés. Kólya József ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy – szemben a 2015-ös kétmilliárd forinttal – az elmúlt évben 1,2 milliárd forint volt a cég árbevétele. A társaság – amely 2016-ban többek között repülőtéri fejlesztések előkészítésében, a Tisza egy rövidebb szakaszának töltéserősítésében és a déli határszakaszon manőverút építésében vett részt -, a kevesebb megrendelés ellenére megtartotta 95 fős létszámát – mondta az ügyvezető.

A szekszárdi Gemenc Bau Kft. árbevétele ugyanakkor jelentősen nőtt, a 2015-ös egymilliárd 113 millió forint után 2016-ban 3,2 milliárd forintra – közölte Werner Miklós ügyvezető igazgató. A cég két jelentős beruházásban dolgozott, a Fastron Kft. fejlesztésében és a szekszárdi Samsonite Hungária Kft. 2017-re is áthúzódó bővítésében. A 32 fős cég – az utóbbinak is köszönhetően – az idén mintegy másfél milliárd forintos árbevételt tervez – tette hozzá.

Forrás: MTI