Folytatjuk az Anfineo 2020 Kft. fejlesztéséhez kapcsolódó cikksorozatunk gerincproblémákkal foglalkozó blokkját. Az eddigiekben inkább a gerinc, mint nagy egység átaljában tekintett működésromlási jelenségeiről adtunk képet, most az egyes gerincszakaszok felé fordulunk. Közben azonban olykor újra meg újra utalni fogunk a nagyobb összefüggések létére, hiszen például a nyaki gerincszakasznál érzett fájdalmak nem mindannyiszor, nem feltétlenül és biztosan nyaki elváltozásokból erednek: ahogyan fogazatunk idegpálya-hátterében, úgy a gerincnél is létezik megtévesztő érzeti „átsugárzás”. Kétségkívül létezik persze határozottan nyakszakaszi probléma, amikor a meszesedés ott előrehaladottabb, mint máshol, illetve, ha a porckorong-kopás ott ér el először olyan mértéket, hogy a csigolyák egymáshoz képest elfordulnak, szétmozdulnak.
A születési és a gyerekkori fejlődéskor előálló gerinc-rendellenességek – többé-kevésbé súlyos felépítési hibák, vagy az ízületi porcszövetek rossz minősége – nyilván nem a felnőttkori panaszok nyomán folytatott vizsgálatoknál derülnek ki. Ezektől most tekintsünk el, amint a szerzett sérülésektől is (például a külső baleseti behatásra keletkező csigolyatöréstől), amelyek azonosítása nem különösebben időigényes, amikor a páciens már orvosi kezekbe kerül. A tömérdek egyéb esetnél maradva: a mai orvoslásban azt tekinthetjük normálisnak, ha a nyakpanaszokkal jelentkező páciens nem kap az első vizsgálati alkalommal máris világos diagnózist. A látszólagos bizonytalankodás, „tanácstalanság” magyarázata összetett. Részben arról van szó, hogy a követőleges röntgen nem ritkán mutat olyan képet, amelynek alapján az akut gerincpanasz akár csupán valamely öngyógyuló túlterhelési következmény múló tünetének valószínűsíthető, és nem köthető spinális – azaz a gerinc-struktúrát illető – kedvezőtlen elváltozáshoz. Alkalmi szöveti megviseltség, vagy negatív pszichoszociális impulzus is okozhatta, vagy ilyen okok kombinációja. Az effajta eseteket nevezik nem-specifikus gerincbántalmi problémáknak. Már a degeneratívnak mondott gerincbetegségek többnyire specifikusak (mint a progrediáló porckorongkopás), de nem mindig, vagyis lehetséges, hogy adott – mondjuk, negyvenéves, vagy épp tizenéves – személy degeneratív gerincromlásának eredete nem gerinc-specifikus, hanem a gerincgond valamely más patologikus tényező származéka. A lassú-degeneratív folyamatoktól elkülönülő, szerzett alaki gerinc-eltérések körébe nemcsak a baleseti okú elváltozások tartoznak bele, hanem figyelembe kell venni hormonális vagy vérkeringési zavarok esetleg nagy szerepét, nem szólva a gerincet is érintő fertőzések vagy a metasztatikus (áttét-jellegű) gerincdaganat lehetőségéről.
Természetesen, amikor az éjszakai nyak-elfekvés valamely szerencsétlenebb esetével van dolga az orvosnak – és talán amúgy sem jó állapotú nyaki gerincszakaszt ért az elfekvés – gyorsan kell észrevételezni és feloldani kezdeni az akut gondot (a nyakszirti blokkot), ám a beteg tüneti beszámolója, vagy akár csak mutogatása eleget elárul az irányvételhez; röntgenre ilyenkor is szükség van.
—
A mozgásukban tartósan korlátozott beteg esetében globális, népegészségügyi probléma a felfekvés (decubitus). A nyomási fekély kialakulásának egyik közvetlen oka, hogy az alátámasztott testtájakon a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, ami gátolja a terület normális vérkeringését, így az alatta lévő szövetek oxigén- és tápanyagellátása romlik. Megfelelő megelőző kezelések hiányában ez szövetelhaláshoz, azaz fekélyek kialakulásához vezet. A kialakult fekély veszélyes és nagy mértékben rontja a beteg életminőségét, kezelése pedig nehéz és költséges.
A felfekvések kialakulásával szemben szisztematikus megoldást a mozgatás és nyomáspontok változtathatósága jelent. A „SmartForm” ülő- és fekvőbútor rendszer előnye más antidecubitus termékekkel szemben, hogy ezt a feladatot egy olyan rendszer látja el, melynek a beteggel érintkező része egy vezérelhető mozgást végző rugalmas, szegmentált kialakítású felület. Az anatómiai szempontok szerint kialakított szegmensek összehangolt és szabályozható térbeli mozgatása nem kompresszorral, hanem egy szoftveres vezérlővel ellátott elektromechanikus szerkezettel történik. Az ülő- illetve fekvőfelület által végzett mozgás vezérlése egy szoftveres kezelőfelületen kiválasztható előre definiált programok segítségével történik. A mozgatható felületű matrac a felfekvéses területek váltakozó erővel történő terhelése mellett megkönnyítheti a beteg mozgatását is és a beteg egy adott pozícióban történő megtartását.
Az eszköz a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00191 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Kapcsolódó oldalak:
Anfineo
A gerinckopás kezdeteiről
A haladott gerinckopás
A gerinc funkciói
A gerincműködés közelebbről
A gerincvonal hajlatai
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom