Dunaföldváron ismét vetítik a Testről és lélekről című filmet

Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.

A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.

A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

A magyar kultúra napja – Gálakoncert, kiállítás, könyvbemutató Tolna megyében

Szekszárdon a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával, Dombóváron helytörténeti kiállítás megnyitásával ünneplik a magyar kultúra napját, Bonyhádon  a doni tragédiával foglalkozó kötetet mutatnak be.

Január 22-én a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ ad otthont az első ízben 2017-ben, szintén a magyar kultúra napja alkalmából bemutatott és azóta több helyszínen nagy sikerrel előadott gálaműsornak, amelyben Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Az esten a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével. A népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, valamint Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő.

Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a  Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet a Kubinyi Ágoston-program egymillió forintos támogatásával újított meg a város önkormányzata. A gyűjtemény három kiállítóterében 20 nagyméretű tablón mutatják be Dombóvár környékének a kezdetektől a vaskorig terjedő helyi régészeti leleteit, az alsóhetényi Iovia római erőd feltárásának történetét, valamint a város utóbbi háromszáz évének emlékeit. Az intézmény a megnyitó napján alkalommal tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket.
A bonyhádi Völgységi Múzeum a Zrínyi Kiadó gondozásában, 2017-ben megjelent, A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatja be, az eseményen jelen lesznek a könyv szerzői, Aradi Gábor és Szabó Péter is.

Forrás: MTI

 

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Félszáz program a Mesefesztiválon

Csaknem ötven programmal várja a gyerekeket és a családokat Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ a Háry János Mesefesztiválon, amelyet május 27-én és 28-án másodszor rendeznek meg a megyeszékhelyen. Mint Varga Dalma, az esemény szervezője az MTI-nek elmondta, azt szeretnék, hogy két napra a gyermekek városává alakuljon Szekszárd.

A kulturális központban és környékén többek között színpadi előadásokat és természetfilm-fesztivált tartanak, fényfestéssel és hangszeres mesékkel készülnek, de lesz játszópark, vidámpark, “fanyűvő park” és civil cukrászda is, ahol szekszárdiak kínálnak majd mesébe illő süteményeket. A fesztiválon több ismert előadó, mások mellett Fábián Éva mesemondó, a bonyhádi Csurgó zenekar és a Magyar Népmese Színház szórakoztatja a gyerekeket. A rendezvény ugyanakkor a közösségi összefogáson is alapul: a város óvodái, iskolái mesedarabokkal készülnek, amelyekkel társaik és szüleik előtt lépnek fel – tette hozzá a szervező.

A program egyik látványossága lesz, hogy gyerekek magyar népmesékből merítő képeit fényfestéssel vetítik a szekszárdi Művészetek Háza homlokzatára. A mesefesztiválon, amelyre tavaly mintegy háromezren voltak kíváncsiak, a szekszárdi születésű költő, Garay János Obsitosának, Háry Jánosnak az alakja több produkcióban, például a Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásában is felbukkan.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Húsvét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

A költészet napja – Programok Tolna megyében

Versmaratonnal, “versposztokkal”, könyvbemutatóval, több helyen zenés előadással ünneplik a költészet napját Tolna megye művelődési házaiban, könyvtáraiban.

Pakson az április 6-án kezdődő Tavaszi Művészeti Napok több programja is kapcsolódik az évfordulóhoz. Április 11-én az Irodalmi esték sorozat keretében Parti Nagy Lajos költő lesz a Csengey Dénes Kulturális Központ vendége, akivel Tell Edit, az intézmény igazgatója beszélget. Cselenkó Erika, a központ munkatársa elmondta: április 12-én az intézmény előterében kialakítandó kávéházi környezetben az irodalomszeretők előadhatják kedves verseiket a közönségnek, április 8-án pedig három, helyi és környékbeli alkotók verseit, novelláit tartalmazó antológiát mutatnak be a paksi amatőr színjátszók közreműködésével. A Pákolitz István Városi Könyvtár idén csatlakozott a Posztolj verset az utcára! elnevezésű országos akcióhoz, amelynek résztvevői a köztereken – házak falára, ablakokra, gépkocsikra – tehetik ki kedvenc versüket. A Kincskereső Gyermekkönyvtárban egy rendhagyó irodalom órán paksi középiskolás diákok zenés összeállítást adnak elő fiatalabb társaiknak.

Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban április 11-én Csötönyi László szekszárdi előadó és versmondó barátai tolmácsolják 20. századi és kortárs szerzők – köztük Radnóti, Babits, Illyés Gyula – műveit. A központ Agóra kávézójában ezúttal is lehet egy-egy leírt verssel vagy verssorral fizetni egy kávéért. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár többek közt Weöres Sándor, Petőfi és József Attila verseit feldolgozó zenés előadással ünnepli a költészet napját Károlyi Dorina és Károlyi Kálmán közreműködésével.

A Tolnai Kulturális Központ mások mellett a Nevenincs Színház Toldi-előadásával emlékezik az évfordulón, a tolnai MAG-Ház pedig nyolcórás versmaratont szervez, amelyre több mint száz diákot várnak a város iskoláiból – mondta Józsa Jácint szervező.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok. Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. “Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik” – mondta az MTI-nek a koreográfus. Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. “Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik” – jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.

Forrás: MTI

Fotókiállítással, hangversennyel emlékeznek Kodály Zoltánra Bonyhádon

Móser Zoltán fotóművész képeiből rendezett kiállítással és Kodály-műveket megszólaltató hangversennyel emlékeznek kedden Bonyhádon Kodály Zoltánra halálának 50. évfordulóján. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban nyíló és március 31-ig látható tárlat Móser Zoltán Cantus Hungaricus című albumának 33 fekete-fehér fotóját mutatja be.

A Kodály Zoltánhoz vezető képek alcímet viselő kötet 2007-ben Csíkszeredán jelent meg, és Kodály-művekhez kötődő fotók válogatását tartalmazza – mondta a Balogh Rudolf-díjas fotóművész az MTI-nek. Hozzátette, a zeneszerző 1967-es halála óta foglalkozik Kodály életművével, több művelődéstörténeti elemzést, esszét írt róla, eközben született meg a fotóalbum anyaga. A többek között a Psalmus Hungaricus, a Csendes mise, a Felszállott a páva című darabokhoz fűződő asszociációkat tartalmazó könyv azokhoz szól, akik nem szeretik, nem ismerik vagy nem értik Kodályt – jegyezte meg a művész.

A kiállítást, amelynek megnyitóján bonyhádi népzenészek a zeneszerző 1914-es bukovinai gyűjtéséből játszanak részleteket, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke ajánlja a közönség figyelmébe, majd előadást tart a zeneszerzőről. A hangversenyen mások mellett A juhász című kórusmű, az Este a tábortűznél és a Gyermektáncok című művek hangzanak el bonyhádi kórusok, szólisták előadásában.

Forrás: MTI