Ötszázötvenöt kilowatt teljesítményű napelemparkot épít a Tolna Megyei Balassa János Kórház Szekszárdon 250 millió forintos beruházással.
Az erőművet, amelyet teljes egészében a Környezeti és energiahatékonysági operatív program támogat, a kórház Bródy Sándor utcai fűtőművének területén hozzák létre – mondta Nagy Attila projektmenedzser az MTI-nek. Ismertetése szerint a két és fél hektáros terület 8500 négyzetméterén összesen 2100 napelemet helyeznek el. A napelempark éves energiahozama 562 ezer kilowattóra lesz.
A létesítmény várhatóan ez év őszére készül el, a kivitelezőt nyílt közbeszerzési eljáráson választják ki – tette hozzá. Az egészségügyi intézményben jelenleg 358 kilowatt teljesítményű napelem üzemel. A kórház éves villamosenergia-felhasználása 4,2 millió kilowattóra, az épülő napelempark évente több mint tíz százalékos, 20-22 millió forintos megtakarítást hoz majd.
A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.
A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.
A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZoldalon található.
Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.
A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.
A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.
Nyolc budapesti borbár, egy szekszárdi pince, egy borkereskedés és egy bormédium összefogásából születik az a kékfrankos bor, amellyel a kezdeményezés résztvevői a Kárpát-medence egyik legfontosabb szőlőfajtájára szeretnék felhívni a figyelmet.
A Doblo Wine and Bart, a 0,75 bistrót, a Palackot, az Andante Borpatikát, a Köz’Pontot, az ETAP Wine Bart, a Tasting Table-t, a VinoPiano Borbárt, továbbá a Bortársaságot, a Sebestyén Pincét és a Wine Flow boros honlapot tömörítő kezdeményezés első körben egy egyenpalackozású bort, egy bisztróstílusúra hangolt, csavarzárral ellátott, szekszárdi kékfrankost kíván létrehozni. A választással a Kárpát-medencei szőlőfajták népszerűsítése a cél, így a jövőben a “bárbor” szortiment további helyi fajtákkal fog bővülni – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint hangsúlyozták, a mozgalom fontosnak tartja a tudatos, minőségi és mértékletes borfogyasztást, melynek népszerűsítésére közös programokat – borbártúrákat, közösen szervezett vidéki pince- és dűlőtúrákat, egymásnál történő vendégszerepléseket – dolgoz ki.
Az összefogás első aktivitása egy közösen létrehozott kékfrankos bor, amelynek alapanyagát a szekszárdi Sebestyén Pince biztosítja. A fiatal szekszárdi borász, Sebestyén Csaba 2017 tavaszára tervezi a bor piaci bemutatását.
Ennek a kékfrankosnak a www.nevetadokabornak.hu weboldalon a közönség adhat nevet. A 2017. január 1-jéig beküldött ötletek közül választják ki a három legjobbat, amelyet másnaptól január 15-ig szavazásra bocsájtanak.
Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.
A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.
Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.
A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.
A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Tolnainfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)
A Magyar Bor Akadémia (MBA) döntése alapján Mészáros Pál nyerte el a 2016-os Év Bortermelője Magyarországon díjat – jelentette be a szervezet elnöke pénteken Budapesten. Zilai Zoltán emlékeztetett arra, hogy az MBA idén 26. alkalommal adta át Magyarország legrégebbi és egyik legrangosabb borszakmai elismerését.
Mészáros Pál szekszárdi borász az év bortermelője (j) a Magyar Bor Akadémia budapesti rendezvényén 2016. december 2-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A szekszárdi borász második alkalommal szerepelt a díj döntősei között; mellette ezúttal Borbély Tamás (Badacsony), Jásdi István (Balatonfüred-Csopak), Koch Csaba (Hajós-Baja, Villány) és Szőke Mátyás (Mátra) kapott jelölést. Koncz Ildikó, az MBA főtitkára felidézte, hogy az idei jelölés szakmai bázisát sikerült még inkább kiszélesíteni: 500 borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és chef kapott névre szóló felkérést, és közülük csaknem 250-en éltek is a jelölés lehetőségével. A felkérteknek – a két éve bevezetett rendszernek megfelelően – idén is 3-3 bortermelő ajánlására volt módjuk. Az általános jelölésen kívül a díj korábbi győztesei lehetőséget kaptak, hogy egy személyt közösen juttassanak a végső győzelemre esélyes öt jelölt közé. A verseny szabályzata alapján az öt legtöbb jelölést kapott borász közül a Magyar Bor Akadémia tagjai döntötték el titkos szavazással, hogy ki nyeri 2016-ban az Év Bortermelője Magyarországon kitüntetést; idén 153 tag közül 121-en szavaztak.
Mészáros Pál a szervezők által közölt életrajt szerint borász családban született; felmenői közül mindenki szőlővel, borral foglalkozott, dédapja hegybíró volt Szekszárdon. Agrármérnöknek tanult, első munkahelyén növénytermesztőként dolgozott, ahol a szőlőrekonstrukciós munkákból maga is kivette a részét. Huszonhat évesen telepítette első szőlőjét, ma pedig már több mint 120 hektáron gazdálkodik családjával. A Mészáros Borház és Pince eredményei nemzetközi szinten is figyelemre méltóak: számtalan aranyérmet nyertek el olyan megmérettetéseken, mint a Challenge International Du Vin, a Monde Selection és a VinAgora Nemzetközi Borverseny.
A Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.
A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.
Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tájékoztatta az akadémia hétfőn az MTI-t.
Hopp-Halász Károly 1968-ban, a Pécsi Iparművészeti Stúdióban szerzett diplomát, ezután Pécsen, majd 1979-től Pakson dolgozott, ahol létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Művésztelepet. 1991-tól A Paksi Képtár alapító igazgatója volt, 1972-ben Kasselba, 1978-ban Kölnbe és Amszterdamba tett tanulmányutat. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt, Amszterdamban a video-művészetet tanulmányozta, és 1978-ban ott készítette el Transition című videó-művét is. Festészetének alakulását jelentősen meghatározták az akció, a performance és a body art munkák, főleg a lábbal taposott képek.
A dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepen 1981-ben és 1985-ben készítette el és fejlesztette tovább a korábban már tervek szintjén meglévő minimál plasztikáit, az 1980-as évek második felében pedig festészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, installáció és fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve.
Művészetét az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró alkotói tevékenység jellemezte. Munkásságát 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.
Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila
A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.
Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.
A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.
A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.
A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.
Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.
Különleges avar kori temetők részeit tárták fel szekszárdi és pécsi régészek a közelmúltban befejeződött ásatás során a Tolna megyei Várong határában, a helyszín közelében az eddigi ismeretek szerint nem volt avar település.
A kutatás, amelyet a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke végzett, a területről évekkel korábban készült légi felvételekből indult ki – közölte Ódor János Gábor, a feltárás egyik vezetője az MTI-vel.
Ismertetése szerint a fotókon a gabona növekedési eltéréseiből Várong északi határában hat, korábban ismeretlen temető sírjai rajzolódtak ki. A temetők között a néhány sírostól a több száz sírt tartalmazóig többféle is előfordult, a hat temetőben összesen mintegy 800 sír nyoma különíthető el.
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel. A temetők korát ásatással határozták meg, mind a hat temetőből 2-3 sírt, összesen tizenötöt tártak fel és dokumentáltak 3D-s eszközök segítségével. A feltárások nem várt eredményt hoztak: mind a hat temető avar korinak bizonyult, de a temetők korának egyezését még különösebbé teszi azok földrajzi koncentrációja, ugyanis egy körülbelül 800 méter sugarú körön belül, egymáshoz viszonylag közel fekszenek. Mivel viszonylag kevés sírt tártak fel, a temetők belső időrendjére a leletek alapján csak korlátozottan lehet következtetni. A sírok mellékletanyaga jól példázza az elszegényedő avarság helyzetét: bronz fülbevalók, edények, állatcsontok, csatok, kések, néhány sírból övveretek kerültek ki. A legkorábbi temetkezés a 7. század végére, a legkésőbbi a 8-9. század fordulójára keltezhető.
A szakember szerint az avar kori temetők sűrűsödése Várong határában számos kérdést vet fel. A helyszínen végzett korábbi régészeti kutatások, terepbejárások során nem került elő egyetlen avar kori település nyoma sem. A terület részleges beépítettsége és erdők miatt egyelőre csak óvatosan lehet kijelenteni, hogy a temetők népessége feltehetően nem sűrűn megtelepült falvakban lakott. A légi felvételeken ugyanakkor számos lineáris nyom rajzolódik ki a temetőket behatárolva, illetve körülöttük, amelyek egy része méretük és jellegük alapján talán – árokkal körülvett, földből emelt – állattartó karám lehetett.
Ódor János Gábor hozzátette: a magyar honfoglalás előtti évszázadokban itt élt emberek életmódja, természeti környezete, tájhasználata és esetleges további régészeti hagyatékuk meghatározása további vizsgálatok tárgya lehet, amelyhez a régészek nem ásatással, hanem például talajradaros kutatással juthatnak közelebb.
