Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Csapdahelyzetben az építtetés és építővállalkozás – látszik-e kiút?

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Infó tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Rendkívüli nyitvatartás a NAV-nál az szja-bevallás miatt

Keddtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatai rendkívüli, hosszabbított nyitvatartással várják ügyfeleiket. A személyijövedelemadó (szja)-bevallás közelgő határideje miatt a személyes ügyintézés mellett az adóhivatal még hétvégén is telefonos segítséget nyújt – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Tállai András közölte: a NAV ügyfélszolgálatait az első negyedévben 800 ezren keresték fel. A napi átlagban 12-13 ezres ügyfélforgalom a bevallási határidő közeledtével megduplázódik. A rendkívüli nyitvatartás célja, hogy a felmerülő kérdésekre, a lehető legrövidebb időn mindenki választ kaphasson – emelte ki az államtitkár. Keddtől a NAV központi ügyfélszolgálatai hétköznaponként reggel fél kilenctől este hatig tartanak nyitva – a következő két péntek kivételével, amikor 11.30-ig várják az ügyfeleket. A NAV vezetőjének tájékoztatása szerint az év első három hónapjában mintegy 270 ezer hívás érkezett. Márciusban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a telefonon segítséget kérők száma. Tekintettel arra, hogy a telefonos tájékoztatás biztosítja a legkényelmesebb és leggyorsabb segítséget a bevallási tervezet átnézésekor és esetleges kiegészítésekor, Tállai András arra kérte a NAV munkatársait, hogy hétvégén is álljanak rendelkezésre, segítsenek, és válaszoljanak a telefonon beérkező kérdésekre – tudatták.

Az úgynevezett Általános Tájékoztató Rendszer – amely a 06-40/42-42-42-es telefonszámon érhető el – munkatársai május 2-től május 22-ig munkanapokon 8:30-tól 18:00 óráig, hétvégenként 8:30-tól 13:30-ig fogadják a személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdéseket. Mintegy 3,8 millió magánszemélynek készített bevallási tervezetet az adóhivatal, amely a legegyszerűbben ügyfélkapun keresztül érhető el. Az ügyfélszolgálatra betérőknek ezért érdemes megfontolniuk az ügyfélkapunyitást, mivel a regisztráció mindössze néhány percig tart – javasolta Tállai András.

Ismertetése szerint csak idén februárban és márciusban több mint 150 ezren nyitottak ügyfélkaput, így már 2,7 millióan érhetik el egyetlen kattintással az e-szja teljes szolgáltatását. Ügyfélkapuval szükség esetén egyszerűen módosítható, kiegészíthető a NAV által készített szja-bevallási tervezet, illetve az szja 1+1 százalékának felajánlásáról is néhány kattintással lehet rendelkezni. Szja-bevallással kapcsolatos ügyintézésre, általános tájékoztatásra, ügyfélkapunyitásra időpontot is lehet foglalni a NAV központi ügyfélszolgálataira az interneten, ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek sorban állás nélkül intézzék adóügyeiket – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejleszt egy bonyhádi cég

Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint.

A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben. A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával. A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya. Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról – közölték. Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás – amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.

Forrás: MTI

Húszszázalékos árbevétel-növekedést tervez a Schäfer-Oesterle Kft.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre. A bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó cég 2016-os árbevétele előzetes adatok szerint 3,3 milliárd forint körül alakult, idén pedig mintegy négymilliárd forint lesz – mondta Hagen Tamás, a társaság pénzügyi vezetője az MTI-nek.

A cég a közleménye szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 443 millió forintos támogatásával, összesen 924 millió forint beruházással fejlesztette bőrszabászati tevékenységét. A tervezett árbevétel-növekedés annak köszönhető, hogy idén teljes kapacitással üzemel a projekt keretében vásárolt hét új berendezés a 2015-ben átadott, 4000 négyzetméteres bonyhádi gyárban. A társaságban 2015-ben a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. 223 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amellyel 26 százalékos részesedést szerzett.

Az 1976-ban alapított német Schäfer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott. A csoport a német autóipar luxus gépjárműire jellemző kisszériás manufakturális termékek – kalaptartók, konzolok, karok, belső ajtóburkolatok – terén az egyik meghatározó piaci szereplő. Termékeiket a németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő, amelynek vásárlói közé tartozik az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley is – írták a közleményben. Közölték azt is, hogy a beruházásnak köszönhetően 119 dolgozójuk megtartása mellett 66 fővel bővítették a létszámot. A pénzügyi vezető tájékoztatása szerint jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a bonyhádi üzemben, az elkövetkező két évben 250-300 fő foglalkoztatását tervezik.

Forrás: MTI

A szakképzést segítő programok folytatását tervezi az IPOSZ

A jövőben is részt kíván venni a szakképzést segítő nemzetközi programokban az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a visegrádi országokbeli és német szervezetekkel közösen – mondta a szövetség elnöke pénteken Bátaszéken.

Németh László az ipartestületek Tolna megyei értekezletén hangsúlyozta: a Visegrádi Alap (VA) támogatásával két projektet bonyolítottak le sikeresen. Az első pályázat keretében felmérték, hogy a négy visegrádi országban hogyan működik a duális képzés, a második pályázat révén pedig négy szakma – a fém-, üveg-, asztalos- és építőipar – területén képző intézmények és szakemberek tapasztalatcseréjét szervezték meg.

A VA egy további pályázata keretében diákcsereprogramokat terveznek a négy ország között – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a Hanza Parlamenttel együttműködve a vállalkozások átörökítésének problémájára megoldást kereső programot is terveznek. Mint mondta, Magyar- és Németországban is jellemző, hogy a fiatalok egyre kevésbé viszik tovább a generációk óta öröklődő vállalkozásokat, ez pedig a szolgáltatások szűkülését vonja maga után.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy az IPOSZ 2016-ban már részt vett a hamburgi székhelyű, 12 északi ország kézműves szervezeteit és egyetemeit összefogó szervezet Körforgásos gazdaság elnevezésű pályázatán, amelyen közel száz magyar vállalkozás indult el újrahasznosítható termékeivel. Idén az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézműves Kamara támogatásával – sikeres pályázat esetén – a felsőoktatásból lemorzsolódó fiatalok szakképzésben való részvételét szeretnék elősegíteni.

Az IPOSZ szeretne tovább “nyitni” a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felé azért, hogy az iparosok jobban be tudjanak kapcsolódni a szakképzésbe – mondta Németh László. Megjegyezte azt is, hogy a 188 ipartestületet tömörítő, mintegy 30 ezer tagot számláló szövetség májusi, országos közgyűlésére készülve az eddigi regionális gyűlések helyett minden megyében értekezletet tart azért, hogy a korábbinál közelebbi kapcsolatba kerüljenek a testületekkel.

Forrás: MTI

Néhány százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Danubiana Kft.

Megőrizte piacait, és néhány százalékkal növelte árbevételét tavaly a borait elsősorban külföldön értékesítő bonyhádi székhelyű Danubiana Kft. – közölte a társaság ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

A német tulajdonú cég nettó árbevétele az előző évben 12,8 millió euró volt – mondta Schmidt Győző. A bonyhádi és gyöngyösi telephelyen működő társaság tavaly az előző évihez hasonló mennyiségű, 140 ezer hektoliter bort értékesített. A Danubiana 90 százalékban Angliában, Németországban és a skandináv országokban van jelen elsősorban fehér – többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka, muskotályok – borokkal, amelyeket kereskedelmi láncok forgalmaznak. A hazai forgalom 10 százalék körül van. A cégvezető szerint 2016-ban az angol piacon sikerült erősíteni a jelenlétet egy pinot noirral, a finn piacra pedig egy cuvéevel jutott be a kft.

Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, hogy idén nem vásárolnak külföldi mustsűrítményt, amelyet ezúttal hazai termelőktől származó szőlőből készítettek el. Az előző évben a dél-dunántúli, egri és mátrai borvidékről vásárolt, mintegy 190 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, és 2017-ben változatlanul 140 ezer hektoliter bort terveznek értékesíteni, belföldön valamivel kevesebbet a korábbinál. A tavalyi évjáratú szőlő minőségéről elmondta: a szüret idején hullott csapadék miatt a muskotálynak valamelyest visszafogottabb volt az illata, a  kék szőlők esetében pedig a késői szüret nem járt a várt cukorfok- és minőségnövekedéssel.

Forrás: MTI

Növelte árbevételét a Tamási-Hús Kft. tavaly

Mintegy öt százalékkal növelte árbevételét és csaknem tíz százalékkal termelését a császárszalonnát gyártó Tamási-Hús Kft. tavaly – közölte az osztrák tulajdonú cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A kft. nettó árbevétele az előző évi 11,7 milliárd forint után 2016-ban várhatóan 12,6 milliárd forint körül alakul, és mintegy 400 millió forint pozitív eredménnyel zárják az évet – mondta Sándorné Rozinger Mária.

A társaság tamási üzemében tavaly az előző évinél 590 tonnával több, 7250 tonna kész terméket állítottak elő, amelyhez 11 600 tonna csontos-bőrös szalonnát használtak fel. A 2005-ben alakult kft. elsősorban nyugat-európai nyersanyagból állít elő sült, füstölt, főtt, szeletelt, darabolt császárszalonnát. Belföldi vágóhidakról az alapanyag mintegy tíz százalékát szerezték be.

A cégnek 2016-ban kisebb arányban nőtt az árbevétele, mint 2015-ben, amit a cégvezető az alapanyagárak máig tartó, mintegy ötvenszázalékos növekedésével magyarázott. A növekedést csak a – kizárólag exportra gyártott – sült szalonna esetében tudták áthárítani a vevőkre, a főtt és füstölt, szeletelt termékek esetében a növekedés felét tudta érvényesíteni áraiban a társaság. A cég termékeit 40 százalékban belföldön, 60 százalékban külpiacon, főleg Németországban és Angliában értékesítették. A Tamási-Hús 2013 óta nem szállíthat az európai uniós embargó miatt Oroszországba; az orosz kivitel addig exportjuk 5 százaléka volt.
A 300 főt foglalkoztató társaságnál idén az alapanyagárak csökkenésére, a jelenlegi piacok megtartására és 10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak – mondta az ügyvezető.

Forrás: MTI

Új üzemcsarnokot épít Tamásiban a Fémvillszer Kft.

Több mint négyszázmillió forintos beruházással új üzemcsarnokot épít a Tolna megyei Tamásiban autóipari alkatrészgyártáshoz a Fémvillszer Lakatosipari Kft. – közölte a móri székhelyű cég hétfőn az MTI-vel. A kft. a Széchenyi 2020 program ötvenszázalékos, 214 millió forintos támogatásával valósítja meg a projektet, a 700 négyzetméteres üzemcsarnok várhatóan márciusban elkészül.

A társaság közleménye szerint Tamásiban az autóipar számára hűtő-fűtő vízcsöveket rögzítő, forgácsolt alumínium csatlakozókat állítanak elő CNC-marógépekkel és esztergagépekkel nagy sorozatszámban. Az eszközök beszerzésével egy hatékony gyártósor valósul meg, amellyel a vállalkozás képes lesz megfelelni az autóipari alkatrészekkel szemben támasztott szigorú követelményrendszereknek. Szabó Levente, a cég társtulajdonosa elmondta: megrendelőjük közvetlenül értékesíti termékeit a Volkswagen-csoportnak. A cég a tamási üzemben 15 embert foglalkoztat majd.

Az 1998-ban alapított kft., amely gépgyártással és munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozott, 2016-os nettó árbevétele nagyságrendileg megegyezik a 2015-ös 579 millió forinttal, a nettó árbevétel 2017-ben a termelés felfutásával várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot.

Forrás: MTI