Mészáros Pál az Év Bortermelője

A Magyar Bor Akadémia (MBA) döntése alapján Mészáros Pál nyerte el a 2016-os Év Bortermelője Magyarországon díjat – jelentette be a szervezet elnöke pénteken Budapesten. Zilai Zoltán emlékeztetett arra, hogy az MBA idén 26. alkalommal adta át Magyarország legrégebbi és egyik legrangosabb borszakmai elismerését.

Mészáros Pál az év borásza
Mészáros Pál szekszárdi borász az év bortermelője (j) a Magyar Bor Akadémia budapesti rendezvényén 2016. december 2-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szekszárdi borász második alkalommal szerepelt a díj döntősei között; mellette ezúttal Borbély Tamás (Badacsony), Jásdi István (Balatonfüred-Csopak), Koch Csaba (Hajós-Baja, Villány) és Szőke Mátyás (Mátra) kapott jelölést. Koncz Ildikó, az MBA főtitkára felidézte, hogy az idei jelölés szakmai bázisát sikerült még inkább kiszélesíteni: 500 borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és chef kapott névre szóló felkérést, és közülük csaknem 250-en éltek is a jelölés lehetőségével. A felkérteknek – a két éve bevezetett rendszernek megfelelően – idén is 3-3 bortermelő ajánlására volt módjuk. Az általános jelölésen kívül a díj korábbi győztesei lehetőséget kaptak, hogy egy személyt közösen juttassanak a végső győzelemre esélyes öt jelölt közé. A verseny szabályzata alapján az öt legtöbb jelölést kapott borász közül a Magyar Bor Akadémia tagjai döntötték el titkos szavazással, hogy ki nyeri 2016-ban az Év Bortermelője Magyarországon kitüntetést; idén 153 tag közül 121-en szavaztak.

Mészáros Pál a szervezők által közölt életrajt szerint borász családban született; felmenői közül mindenki szőlővel, borral foglalkozott, dédapja hegybíró volt Szekszárdon. Agrármérnöknek tanult, első munkahelyén növénytermesztőként dolgozott, ahol a szőlőrekonstrukciós munkákból maga is kivette a részét. Huszonhat évesen telepítette első szőlőjét, ma pedig már több mint 120 hektáron gazdálkodik családjával. A Mészáros Borház és Pince eredményei nemzetközi szinten is figyelemre méltóak: számtalan aranyérmet nyertek el olyan megmérettetéseken, mint a Challenge International Du Vin, a Monde Selection és a VinAgora Nemzetközi Borverseny.

Forrás: MTI

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Elhunyt Hopp-Halász Károly festőművész

Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tájékoztatta az akadémia hétfőn az MTI-t.

Hopp-Halász Károly 1968-ban, a Pécsi Iparművészeti Stúdióban szerzett diplomát, ezután Pécsen, majd 1979-től Pakson dolgozott, ahol létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Művésztelepet. 1991-tól A Paksi Képtár alapító igazgatója volt, 1972-ben Kasselba, 1978-ban Kölnbe és Amszterdamba tett tanulmányutat. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt, Amszterdamban a video-művészetet tanulmányozta, és 1978-ban ott készítette el Transition című videó-művét is.     Festészetének alakulását jelentősen meghatározták az akció, a performance és a body art munkák, főleg a lábbal taposott képek.

A dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepen 1981-ben és 1985-ben készítette el és fejlesztette tovább a korábban már tervek szintjén meglévő minimál plasztikáit, az 1980-as évek második felében pedig festészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, installáció és fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve.

Művészetét az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró alkotói tevékenység jellemezte. Munkásságát 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Avar temetőket találtak Várong mellett

Különleges avar kori temetők részeit tárták fel szekszárdi és pécsi régészek a közelmúltban befejeződött ásatás során a Tolna megyei Várong határában, a helyszín közelében az eddigi ismeretek szerint nem volt avar település.

A kutatás, amelyet a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke végzett, a területről évekkel korábban készült légi felvételekből indult ki – közölte Ódor János Gábor, a feltárás egyik vezetője az MTI-vel.

Ismertetése szerint a fotókon a gabona növekedési eltéréseiből Várong északi határában hat, korábban ismeretlen temető sírjai rajzolódtak ki. A temetők között a néhány sírostól a több száz sírt tartalmazóig többféle is előfordult, a hat temetőben összesen mintegy 800 sír nyoma különíthető el.

Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel. A temetők korát ásatással határozták meg, mind a hat temetőből 2-3 sírt, összesen tizenötöt tártak fel és dokumentáltak 3D-s eszközök segítségével. A feltárások nem várt eredményt hoztak: mind a hat temető avar korinak bizonyult, de a temetők korának egyezését még különösebbé teszi azok földrajzi koncentrációja, ugyanis egy körülbelül 800 méter sugarú körön belül, egymáshoz viszonylag közel fekszenek. Mivel viszonylag kevés sírt tártak fel, a temetők belső időrendjére a leletek alapján csak korlátozottan lehet következtetni. A sírok mellékletanyaga jól példázza az elszegényedő avarság helyzetét: bronz fülbevalók, edények, állatcsontok, csatok, kések, néhány sírból övveretek kerültek ki. A legkorábbi temetkezés a 7. század végére, a legkésőbbi a 8-9. század fordulójára keltezhető.

A szakember szerint az avar kori temetők sűrűsödése Várong határában számos kérdést vet fel. A helyszínen végzett korábbi régészeti kutatások, terepbejárások során nem került elő egyetlen avar kori település nyoma sem. A terület részleges beépítettsége és erdők miatt egyelőre csak óvatosan lehet kijelenteni, hogy a temetők népessége feltehetően nem sűrűn megtelepült falvakban lakott. A légi felvételeken ugyanakkor számos lineáris nyom rajzolódik ki a temetőket behatárolva, illetve körülöttük, amelyek egy része méretük és jellegük alapján talán – árokkal körülvett, földből emelt – állattartó karám lehetett.

Ódor János Gábor hozzátette: a magyar honfoglalás előtti évszázadokban itt élt emberek életmódja, természeti környezete, tájhasználata és esetleges további régészeti hagyatékuk meghatározása további vizsgálatok tárgya lehet, amelyhez a régészek nem ásatással, hanem például talajradaros kutatással juthatnak közelebb.

Forrás: MTI

 

Finom támogatás

Szaloncukor támogatás
Finom támogatás

Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.

A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.

Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.

A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul.  A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.

Forrás: Vöröskereszt

Decemberig fizethetünk a régi 20.000 Ft-ossal

A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.

20000 Ft-os
20.000 Ft-os bankjegy, MNB

A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

Forrás: MNB

Homokszórás Budapest

Homokszórás Budapesten? Homokfúvás? Szemcseszórás? Szemcsefúvás?

Ez a négy kifejezés, bármilyen furcsán is hangzik, de kisebb eltéréssel, majdnem ugyanaz. Ezek a technológiák elsősorban rozsdátlanításra, festékeltávolításra, fémfelületek megtisztítására szolgálnak.

Az ipari-, és lakossági megrendelők is széles körben hasznosítani tudják a homokszórás által kínált lehetőségeket.

A Homokszórás Budapest oldal a szemcseszórás felületkezelés során alkalmazható lehetőségeit gyűjti össze.

(X)