Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok. Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. “Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik” – mondta az MTI-nek a koreográfus. Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. “Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik” – jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.

Forrás: MTI

Húszszázalékos árbevétel-növekedést tervez a Schäfer-Oesterle Kft.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre. A bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó cég 2016-os árbevétele előzetes adatok szerint 3,3 milliárd forint körül alakult, idén pedig mintegy négymilliárd forint lesz – mondta Hagen Tamás, a társaság pénzügyi vezetője az MTI-nek.

A cég a közleménye szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 443 millió forintos támogatásával, összesen 924 millió forint beruházással fejlesztette bőrszabászati tevékenységét. A tervezett árbevétel-növekedés annak köszönhető, hogy idén teljes kapacitással üzemel a projekt keretében vásárolt hét új berendezés a 2015-ben átadott, 4000 négyzetméteres bonyhádi gyárban. A társaságban 2015-ben a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. 223 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amellyel 26 százalékos részesedést szerzett.

Az 1976-ban alapított német Schäfer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott. A csoport a német autóipar luxus gépjárműire jellemző kisszériás manufakturális termékek – kalaptartók, konzolok, karok, belső ajtóburkolatok – terén az egyik meghatározó piaci szereplő. Termékeiket a németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő, amelynek vásárlói közé tartozik az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley is – írták a közleményben. Közölték azt is, hogy a beruházásnak köszönhetően 119 dolgozójuk megtartása mellett 66 fővel bővítették a létszámot. A pénzügyi vezető tájékoztatása szerint jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a bonyhádi üzemben, az elkövetkező két évben 250-300 fő foglalkoztatását tervezik.

Forrás: MTI

A szakképzést segítő programok folytatását tervezi az IPOSZ

A jövőben is részt kíván venni a szakképzést segítő nemzetközi programokban az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a visegrádi országokbeli és német szervezetekkel közösen – mondta a szövetség elnöke pénteken Bátaszéken.

Németh László az ipartestületek Tolna megyei értekezletén hangsúlyozta: a Visegrádi Alap (VA) támogatásával két projektet bonyolítottak le sikeresen. Az első pályázat keretében felmérték, hogy a négy visegrádi országban hogyan működik a duális képzés, a második pályázat révén pedig négy szakma – a fém-, üveg-, asztalos- és építőipar – területén képző intézmények és szakemberek tapasztalatcseréjét szervezték meg.

A VA egy további pályázata keretében diákcsereprogramokat terveznek a négy ország között – tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a Hanza Parlamenttel együttműködve a vállalkozások átörökítésének problémájára megoldást kereső programot is terveznek. Mint mondta, Magyar- és Németországban is jellemző, hogy a fiatalok egyre kevésbé viszik tovább a generációk óta öröklődő vállalkozásokat, ez pedig a szolgáltatások szűkülését vonja maga után.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy az IPOSZ 2016-ban már részt vett a hamburgi székhelyű, 12 északi ország kézműves szervezeteit és egyetemeit összefogó szervezet Körforgásos gazdaság elnevezésű pályázatán, amelyen közel száz magyar vállalkozás indult el újrahasznosítható termékeivel. Idén az Észak-Rajna-Vesztfáliai Kézműves Kamara támogatásával – sikeres pályázat esetén – a felsőoktatásból lemorzsolódó fiatalok szakképzésben való részvételét szeretnék elősegíteni.

Az IPOSZ szeretne tovább “nyitni” a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felé azért, hogy az iparosok jobban be tudjanak kapcsolódni a szakképzésbe – mondta Németh László. Megjegyezte azt is, hogy a 188 ipartestületet tömörítő, mintegy 30 ezer tagot számláló szövetség májusi, országos közgyűlésére készülve az eddigi regionális gyűlések helyett minden megyében értekezletet tart azért, hogy a korábbinál közelebbi kapcsolatba kerüljenek a testületekkel.

Forrás: MTI

Fotókiállítással, hangversennyel emlékeznek Kodály Zoltánra Bonyhádon

Móser Zoltán fotóművész képeiből rendezett kiállítással és Kodály-műveket megszólaltató hangversennyel emlékeznek kedden Bonyhádon Kodály Zoltánra halálának 50. évfordulóján. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban nyíló és március 31-ig látható tárlat Móser Zoltán Cantus Hungaricus című albumának 33 fekete-fehér fotóját mutatja be.

A Kodály Zoltánhoz vezető képek alcímet viselő kötet 2007-ben Csíkszeredán jelent meg, és Kodály-művekhez kötődő fotók válogatását tartalmazza – mondta a Balogh Rudolf-díjas fotóművész az MTI-nek. Hozzátette, a zeneszerző 1967-es halála óta foglalkozik Kodály életművével, több művelődéstörténeti elemzést, esszét írt róla, eközben született meg a fotóalbum anyaga. A többek között a Psalmus Hungaricus, a Csendes mise, a Felszállott a páva című darabokhoz fűződő asszociációkat tartalmazó könyv azokhoz szól, akik nem szeretik, nem ismerik vagy nem értik Kodályt – jegyezte meg a művész.

A kiállítást, amelynek megnyitóján bonyhádi népzenészek a zeneszerző 1914-es bukovinai gyűjtéséből játszanak részleteket, Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke ajánlja a közönség figyelmébe, majd előadást tart a zeneszerzőről. A hangversenyen mások mellett A juhász című kórusmű, az Este a tábortűznél és a Gyermektáncok című művek hangzanak el bonyhádi kórusok, szólisták előadásában.

Forrás: MTI

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Megérkezett az első fekete gólya Gemencbe

Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj GPS-jeladóval ellátott példányát webkamerán át is figyelemmel lehet követni – közölte a gemenci erdőgazdaság vasárnap az MTI-vel.

Tóbiás, a 18 éves hím vasárnap délelőtt 9 óra előtt néhány perccel szállt le a keselyűsi erdészet területén lévő, bekamerázott fészkében. A madár legkorábban 2014-ben, február 24-én érkezett meg a Gemencbe, tavaly március 25-én tűnt fel. A másik, GPS-jeladóval felszerelt fekete gólya, Zoltán is úton van, február 21-én Kartúmtól északra, a Nílus völgyében járt, azóta nem küldött adatot a jeladó – írta közleményében a Gemenc Zrt. A most megérkezett fekete gólyát 1999-ben gyűrűzték Bogyiszló környékén, a mostani fészektől nem messze. 2000 januárjában Izraelben azonosították a gyűrűje alapján, majd kilenc évvel később szintén a Jordán folyónál találkoztak vele. Ez a madár 2013 óta erre a bekamerázott fészekre érkezik meg, ami azt jelenti, hogy a születési helyétől, tehát attól a fészektől, ahol kikelt a tojásból, körülbelül 5 kilométerre fészkel.

Tóbiás és párja életét 2013 óta lehet figyelemmel követni webkamerán keresztül a Gemenc Zrt. honlapján, a gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/ címen.  2016-ban a fészekben három fióka kelt ki, ami rekordnak számított, mivel abban az évben a madarak 27 fészket foglaltak el, de a keselyűsin kívül mindegyikből csak egy fióka repült ki.

A fekete gólyák többsége március 15-e után érkezik meg, tipikus fészkelő helyük a tölgy-kőris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya.

Forrás: MTI

i> Tóbiás és párja (webkamera)

 

Néhány százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Danubiana Kft.

Megőrizte piacait, és néhány százalékkal növelte árbevételét tavaly a borait elsősorban külföldön értékesítő bonyhádi székhelyű Danubiana Kft. – közölte a társaság ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

A német tulajdonú cég nettó árbevétele az előző évben 12,8 millió euró volt – mondta Schmidt Győző. A bonyhádi és gyöngyösi telephelyen működő társaság tavaly az előző évihez hasonló mennyiségű, 140 ezer hektoliter bort értékesített. A Danubiana 90 százalékban Angliában, Németországban és a skandináv országokban van jelen elsősorban fehér – többek közt chardonnay, zöld veltelini, királyleányka, muskotályok – borokkal, amelyeket kereskedelmi láncok forgalmaznak. A hazai forgalom 10 százalék körül van. A cégvezető szerint 2016-ban az angol piacon sikerült erősíteni a jelenlétet egy pinot noirral, a finn piacra pedig egy cuvéevel jutott be a kft.

Az ügyvezető igazgató arról is beszámolt, hogy idén nem vásárolnak külföldi mustsűrítményt, amelyet ezúttal hazai termelőktől származó szőlőből készítettek el. Az előző évben a dél-dunántúli, egri és mátrai borvidékről vásárolt, mintegy 190 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, és 2017-ben változatlanul 140 ezer hektoliter bort terveznek értékesíteni, belföldön valamivel kevesebbet a korábbinál. A tavalyi évjáratú szőlő minőségéről elmondta: a szüret idején hullott csapadék miatt a muskotálynak valamelyest visszafogottabb volt az illata, a  kék szőlők esetében pedig a késői szüret nem járt a várt cukorfok- és minőségnövekedéssel.

Forrás: MTI

Növelte árbevételét a Tamási-Hús Kft. tavaly

Mintegy öt százalékkal növelte árbevételét és csaknem tíz százalékkal termelését a császárszalonnát gyártó Tamási-Hús Kft. tavaly – közölte az osztrák tulajdonú cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A kft. nettó árbevétele az előző évi 11,7 milliárd forint után 2016-ban várhatóan 12,6 milliárd forint körül alakul, és mintegy 400 millió forint pozitív eredménnyel zárják az évet – mondta Sándorné Rozinger Mária.

A társaság tamási üzemében tavaly az előző évinél 590 tonnával több, 7250 tonna kész terméket állítottak elő, amelyhez 11 600 tonna csontos-bőrös szalonnát használtak fel. A 2005-ben alakult kft. elsősorban nyugat-európai nyersanyagból állít elő sült, füstölt, főtt, szeletelt, darabolt császárszalonnát. Belföldi vágóhidakról az alapanyag mintegy tíz százalékát szerezték be.

A cégnek 2016-ban kisebb arányban nőtt az árbevétele, mint 2015-ben, amit a cégvezető az alapanyagárak máig tartó, mintegy ötvenszázalékos növekedésével magyarázott. A növekedést csak a – kizárólag exportra gyártott – sült szalonna esetében tudták áthárítani a vevőkre, a főtt és füstölt, szeletelt termékek esetében a növekedés felét tudta érvényesíteni áraiban a társaság. A cég termékeit 40 százalékban belföldön, 60 százalékban külpiacon, főleg Németországban és Angliában értékesítették. A Tamási-Hús 2013 óta nem szállíthat az európai uniós embargó miatt Oroszországba; az orosz kivitel addig exportjuk 5 százaléka volt.
A 300 főt foglalkoztató társaságnál idén az alapanyagárak csökkenésére, a jelenlegi piacok megtartására és 10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak – mondta az ügyvezető.

Forrás: MTI

Új üzemcsarnokot épít Tamásiban a Fémvillszer Kft.

Több mint négyszázmillió forintos beruházással új üzemcsarnokot épít a Tolna megyei Tamásiban autóipari alkatrészgyártáshoz a Fémvillszer Lakatosipari Kft. – közölte a móri székhelyű cég hétfőn az MTI-vel. A kft. a Széchenyi 2020 program ötvenszázalékos, 214 millió forintos támogatásával valósítja meg a projektet, a 700 négyzetméteres üzemcsarnok várhatóan márciusban elkészül.

A társaság közleménye szerint Tamásiban az autóipar számára hűtő-fűtő vízcsöveket rögzítő, forgácsolt alumínium csatlakozókat állítanak elő CNC-marógépekkel és esztergagépekkel nagy sorozatszámban. Az eszközök beszerzésével egy hatékony gyártósor valósul meg, amellyel a vállalkozás képes lesz megfelelni az autóipari alkatrészekkel szemben támasztott szigorú követelményrendszereknek. Szabó Levente, a cég társtulajdonosa elmondta: megrendelőjük közvetlenül értékesíti termékeit a Volkswagen-csoportnak. A cég a tamási üzemben 15 embert foglalkoztat majd.

Az 1998-ban alapított kft., amely gépgyártással és munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozott, 2016-os nettó árbevétele nagyságrendileg megegyezik a 2015-ös 579 millió forinttal, a nettó árbevétel 2017-ben a termelés felfutásával várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot.

Forrás: MTI